Statisztikai adatok a dohányzásról

2 szervezet / American Lung Foundation és a World Cancer Society/ évek óta elkészíti a világ dohányzási térképét. Az első 2002-ben jelent meg, a most megjelent 3. kiadványban az atlas a világ különböző országainak jelen „fertőzöttségét” mutatja be, rámutatva arra, hogy a dohányzás tulajdonképpen epidemia, mely nemcsak az egészséget, hanem a gazdaságot, a politikát is „megfertőzi”. Az atlas a www.tobaccoatlas.org honlapon olvasható.

Kutatók kimutatták, hogy az amerikai kontinensen a dohány, mint növény már időszámításunk előtt 6000 évvel, vagyis összesen 8000 évvel ezelőtt jelen volt.
Európába Colombus visszatérésével került. Első felhasználója, vagyis a világ első dohányosa egy Rodrigo de Jerez nevű ember volt, akit „ördögi cselekedetéért” az inkvizíció be is börtönözött. A 16. században a törökök vitték a dohányt Egyiptomba, a Japánok és Filippinek pedig Kínába. Az afrikai kontinensre a spanyolok és portugálok révén került.
Az európai doktorok már a 16. században kezdték alkalmazni fogfájás enyhítésére, de pl. Catherina de Medici a migrén csillapítására is alkalmazta. A 17. században Amerikában kezdték a növényt kereskedelmi mennyiségben termelni, és ez időben nyíltak, születtek meg Angliában az első dohányboltok. 1761-ben már észrevették azonban, hogy az orrnyálkahártyán a dohánypor carcinomát okoz /Dr. John Hill/. 1795-ből pedig a pipázók ajakrákjáról van történelmi dokumentum. Az 1800-as években Angliában Phillip Morris cigarettát kezdett árulni, de Amerikában kezdték a cigarettát ipari méretekben, gépekkel előállítani. 1939-ben a cigaretta és a tüdőrák kapcsolatáról írt közleményt De Bakey, a neves szívsebész. A 20. század második felében egyre több bizonyíték gyűlt össze a dohányzás egészségügyi veszélyeiről, ekkor a híres Framingham tanulmányban publikálták a dohányzás érrendszerre gyakorolt káros hatását. Mindezzel egyre hevesebb harc kezdődött /elsősorban Amerikában / a dohányipar és az egészségügy között, mely küzdelem a reklámokban, a bírósági kártérítési perekben, majd a tiltásokban öltött testet. Ennek a küzdelemnek az eredménye, hogy az un. nyugati világban – elsősorban a diplomás, képzett populációban –a dohányzók száma jelentősen csökkent.

Az alábbi táblázat az atlas adataiból született és a világ számos országának – köztük Magyarország – fertőzöttségét mutatja. Összehasonlításra ad alkalmat közvetlen környezetünkkel, az európai országok, és más kontinensek helyzetével.

  Férfiak
%
Nők
%
Egészségügyi
személyzet %
Cigaretták
száma / fő
Argentina
34,2
23,5
36
1014
Ausztrália
27,7
21,8
24
1130
Ausztria
46,4
40,1
1684
Bjeloruszia
63,7
21,1
1846
Bosznia
49,3
35,1
47
2145
Brazília
20,3
12,8
17
580
Csehország
36,6
25,4
22
2368
Franciaország
36,6
26,7
33
876
Görögország
63,6
39,8
41
3017
Izrael
31,1
17,9
22
1173
Jemen
77,0
29,0
317
Kína
59,5
3,7
6
1646
Magyarország
45,7
33,9
34
1623
Németország
37,4
25,8
52,3
1125
Olaszország
32,8
19,2
51
1596
Oroszország
70,1
26,5
39
2319
Románia
40,6
24,5
40
1480
Svédország
19,6
24,5
751
Ukrajna
63,8
22,7
2526

 

2010.02.02. Dr. Káli András PhD
főorvos