Szív- és érrendszeri kockázat: kérdések önmagunkhoz
Megjelent:
Tíz egyszerű kérdés, amelyekkel végiggondolható, mely kockázati tényezők igazak ránk. Nem diagnózis, hanem beszélgetésindító a háziorvosnál.
Az életkor előrehaladtával a szív és az erek óhatatlanul „használódnak”. Az érfal apró sérüléseit a szervezet egy életen át javítja, ezt a javítást azonban bizonyos tényezők rontják. Minél több ilyen tényező van jelen egyszerre, annál gyorsabban halad az érelmeszesedés.
Az alábbi kérdések nem adnak pontszámot és nem mondják meg, beteg-e valaki. Arra jók, hogy összeszedjük, miről érdemes beszélni az orvossal.
Tíz kérdés
- Elmúltam 50 éves (nőként: túl vagyok a változókoron)?
- Dohányzom, vagy az elmúlt években dohányoztam?
- Mondta már orvos, hogy magas a vérnyomásom, vagy nem tudom, mennyi?
- Mondták már, hogy magas a koleszterinszintem, vagy sosem mérték?
- Cukorbeteg vagyok, vagy mondták, hogy „határeset” a vércukrom?
- A derékbőségem férfiként 102, nőként 88 centiméternél nagyobb?
- Hetente kevesebb mint háromszor mozgok legalább fél órát?
- A szüleim vagy testvéreim között volt fiatalon infarktus vagy agyvérzés?
- Gyakran érzem magam tartósan feszült, kimerült állapotban?
- Séta közben görcsöl, fáj a vádlim, ami megállva elmúlik?
Hogyan tovább?
Egyetlen „igen” még nem ok aggodalomra, de mindegyik egy-egy feladatot jelöl. A dohányzás, a vérnyomás, a koleszterin, a vércukor, a testsúly és a mozgás mind olyan tényező, amelyen lehet változtatni. Az utolsó kérdés kivétel: a járáskor jelentkező lábfájdalom az érszűkület jellegzetes tünete lehet, erről mielőbb érdemes orvossal beszélni.
Az orvos a válaszok, a vérnyomás és a laboreredmények alapján meg tudja becsülni, mekkora valakinek a szív- és érrendszeri kockázata a következő tíz évben, és mi az, amire érdemes először figyelni.