Tünetek és következmények alsó végtagi érszűkületben
Megjelent:
Az alsó végtagi érszűkület ugyanaz a betegség, mint a koszorúerek szűkülete. Hogyan halad a terheléses fájdalomtól a nyugalmi panaszig, és mit tehet a séta?
Az alsó végtagok érszűkülete ugyanaz a betegség, mint a koszorúerek vagy az agyi erek szűkülete: érelmeszesedés. Az érelmeszesedés az egész érrendszert érinti, akárhol is jelentkeznek először a panaszok. A tünetek a helytől függően különböznek, de a lefolyás hasonló.
Párhuzam a szívvel
A koszorúerek betegsége előbb terheléskor, később nyugalomban is jelentkező mellkasi fájdalmat okoz, legsúlyosabb formája az infarktus. Az alsó végtagban ugyanez a sorrend: először járáskor jelentkezik a fájdalom, később nyugalomban is, a legsúlyosabb állapotban pedig a szövetek elhalása fenyeget.
A szakaszok
- Tünetmentes szakasz: a szűkület már megvan, de a kerülőutak elegendő vért szállítanak.
- Terheléses fájdalom: bizonyos táv után görcs, fáradtság a vádliban, ami megállásra elmúlik.
- Nyugalmi fájdalom: főként éjjel, fekve, lelógatott lábbal enyhül.
- Szövetkárosodás: nem gyógyuló seb, elhalás.
A séta mint gyógymód
A rendszeres járás a terheléses szakaszban az egyik leghatékonyabb kezelés. A fájdalomig tartó, majd pihenővel folytatott séta arra serkenti a szervezetet, hogy új oldalágakat építsen ki, és az izmok is jobban gazdálkodnak az oxigénnel. Hetente legalább háromszor, alkalmanként fél–egy óra járás néhány hónap alatt jelentősen növelheti a fájdalom nélkül megtehető távolságot. A program megkezdése előtt érdemes egyeztetni az orvossal.
A nagyobb veszély
Az érszűkülettel élőket statisztikailag nem elsősorban a láb elvesztése, hanem a szívinfarktus és a stroke fenyegeti. Ezért a lábpanaszok mellett a vérnyomás, a koleszterin, a vércukor rendezése és a dohányzás elhagyása legalább ilyen fontos.