A szív- és érrendszeri megelőzés alapkérdései
Megjelent:
Miért vezető halálok ma is a szív- és érrendszeri betegség, mit jelent az összkockázat, és miért a megelőzés a leghatékonyabb eszköz?
Az orvostudomány gyors fejlődése ellenére a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek ma is a vezető halálokok közé tartoznak, és a fejlődő országokban is egyre gyakoribbak. Magyarország e téren hosszú ideje az európai rangsor kedvezőtlen végén áll.
Egy betegség, több arc
Az infarktus, a stroke és a lábak érszűkülete ugyanannak a folyamatnak, az érelmeszesedésnek a megjelenési formái. A folyamat évtizedekig zajlik csendben, mielőtt az első panasz jelentkezik. A megelőzés ezért nem egy-egy szervről, hanem az egész érrendszerről szól.
Összkockázatban gondolkodni
A 2012-ben megújított európai ajánlások azt hangsúlyozzák, hogy a kockázati tényezőket nem külön-külön, hanem együtt kell nézni. Egy enyhén emelkedett vérnyomás mást jelent egy nemdohányzó, sportos 40 évesnél, mint egy dohányzó, cukorbeteg 60 évesnél. Az orvosok erre pontozótáblákat használnak, amelyek az életkor, a nem, a dohányzás, a vérnyomás és a koleszterinszint alapján megbecsülik a következő tíz év kockázatát.
A megelőzés két szintje
- Elsődleges megelőzés: amikor még nincs ismert érbetegség, a cél, hogy ne is alakuljon ki.
- Másodlagos megelőzés: infarktus, stroke vagy ismert érszűkület után a cél az újabb esemény elkerülése. Itt a célértékek szigorúbbak.
Ami mindenkinek szól
Nem dohányozni, rendszeresen mozogni, a zöldségben, halban, teljes kiőrlésű gabonában gazdag étrendet választani, a testsúlyt és a vérnyomást rendben tartani. Ezek a lépések egyszerűek, olcsók, és népegészségügyi szinten többet érnek bármely egyedi kezelésnél.